A megtermékenyítés után a 3 napos embrió szedercsíra állapotba kerül. Ez
folyamatosan osztódik. A negyedik napon gömb alakú hólyagcsírává alakul. Az 5-6
napos embrió 1,5-2 mm, majd 4-5 mm átmérőjűvé válik. A 7. napon a hólyagcsíra ellipszoid
alakot vesz fel, mikor is a hosszabbik tengelye kb. 5 mm, a rövidebb kb. 3
mm.
A csíra nem lesz nagyobb, ellenben átmérője megrövidül. Ekkor alakul ki az
úgynevezett embriólemezek, melyekből az egyes szervek fejlődnek. Az embrió már
nem a méh nyálkahártyájában van, hanem eléri a méh falát, s ahhoz tapad. Minden
a 8. napon következik be.
A 9. napon kialakulnak a fontosabb vérerek és szervtelepek, valamint az
agyhólyag kezdeménye. Ettől a naptól kezdve már magzat a neve. A 10 napos
magzat elválik az embrionális hólyagtól. A 11. napon megállapítható a
szervtelepek differenciálódása, azaz elkülönülnek a zsigeri szervek, a csigolya
és a tüdő is.
A 12 napos magzatnál már kialakulnak a végtagok. A 13. napon a magzat 7-8
mm-es képleten már felismerhető, hogy emlős állatról van szó, míg ezt
megelőzően csak annyi állapítható meg, hogy gerinces állat magzata. 2 hetes
korban már a méhben is kitapintható a magzat, gömbszerű formában. Ezt
kitapintva, apró üveggolyó méretű duzzanatokat fogunk érezni. Kicsivel
nagyobbak, mint a nyúlbogyók, nem lehet összetéveszteni.
A 3. héten már nemcsak az általános emlősjelleg látható, hanem a
rágcsálójelleg (zömökség, csaknem nyak nélküli törzs, nagy fej, benne jellemző
az erősen fejlett metszőfogi rész helye, viszonylag rövid végtag) is. A 3. hét
után a fogcsírák is fejlődésnek indulnak, s a fogak felveszik jellemző
alakjukat. A magzatok teste csupasz. Más emlős magzatja a vemhesség 3.
harmadában már szőrös.
A nyúl 4 hetes vemhesség után hozza világra szőrtelen, süket és vak fiókáit,
ellentétben a mezei nyúllal. Tehát éretlen, de életképes magzatot hoz a
világra.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése