Hiába az eltérő méretbeli
különbség, a kutyák genetikai és élettani tulajdonságai megegyeznek. Izmaik
futáshoz alkalmazkodtak. 39 pár kromoszómával rendelkeznek (nekünk „csak” 26
van), csontvázuk 319 darab csontból épül fel, a kifejlett állatok 42 maradandó
foggal rendelkeznek. Az egész állat testfelépítése alkalmazkodott a lényéhez. A
szelektív pároztatással azonban mi emberek ezt megváltoztattuk.
Egy jól kiegyensúlyozott kutya
hosszú szőrrel, jó izomzatú végtagokkal, hosszú pofával rendelkezik.
Természetesen megtalálhatjuk kedvenceink között azokat, amikre igaz ez a
jellemzés, hisz ők állnak testfelépítésben legközelebb még az ősökhöz. Azonban
a tenyésztés folytán kialakulhatnak az állat számára hátrányos tulajdonságok
is. Ilyen pl. a bulldog görbe lába, nyomott pofája, mely légzési nehézségeket
von maga után. A szettereknél örökletes szembetegségek gyakran előfordulhatnak,
míg a spánielek jóval gyakrabban kapnak szívbetegséget 5 éves korukra, mint
társaik. A küllemre specializálódott tenyésztés is rejt magában veszélyeket. A
szemek és az arcbőr túlzott ráncai a szemek betegségét okozhatják pl. vérebek
esetében. A gerinc túlzott hossza pedig hátproblémák kialakulásához vezethet
pl. a tacskóknál, basset houndoknál. A testméretre kiélezett szelekció sem
mindig előny az állat számára. A nagytestű fajták szívproblémákkal küzdhetnek
és rövidebb életűek.
Kellő gondoskodás, elegendő
mozgás és megfelelő táplálás mellett azonban a legtöbb kutya hosszú és boldog
életet élhet.
Csontváz:
A test alapvető váza a csontváz.
Egységet képezve az izmokkal és inakkal lehetővé teszi a futást, ugrást az
állat számára. A csontok üreges, rácsos szerkezetűek. Kalciumban gazdagok. Ha a
csont eltörik, akkor a felszínén új sejtek termelődnek, hogy kitöltsék a hiányt.
A növekedés során a végtagcsontok fejlődnek legtovább. Velünk ellentétben a
kutyáknak nincs kulcscsontjuk. A mellső végtagokat csak izmok tartják. Minden
kutya gerince 30 csigolyából áll, ezen felül a farokcsigolyák száma fajtától
függően eltérő lehet. Az első és a hátsó lábak közti súlyeloszlás nagyjából
egyenlő. A kutya egyik gyenge pontja a térd, ez idős korban baj forrása lehet.
A
koponyaformák között nagy eltérések mutatkoznak, hiába ugyanazon csontok építik
fel őket minden fajtánál. Ezek mérete és formája változó lehet. A kutyafajtákat
a koponyaalakulás szerint 3 csoportba soroljuk:
- Keskeny, hosszúkás fejű fajták (agarak)
- Rövid, széles koponyájú kutyák (buldog, boxer)
- Átlagos, közepes fejhosszúságú állatok, melyek az első két csoport közötti kategória (pl. vizsla, német juhász).
Bármilyen méretű
is a koponya, mindenképp doboz formájú. A koponyatető felső rész, hasonlóan a
csecsemőkéhez csak a születés után nő össze. Azonban néhány kivételnél, mint
például a csivava, a kutacs megmarad.
Az állkapocs hosszúsága mérettől
függetlenül meghatározza a harapást. Ez alapján négy csoportot különböztetünk
meg.
- Ollós harapás, ahol a felső állkapocs az alsóra illeszkedik (legtöbb fajtánál ez a normális)
- Előreharapás, ahol az alsó állkapocs előrébb áll
- Hátraharapás, itt a felső állkapocs áll előrébb
- Harapófogó harapás, ahol a metszőfogak egymásra illeszkednek
A harapásnál,
ami az egyik állatnak természetes, az a másiknál már probléma forrása. Az
előreharapás például komoly probléma a golden retrievernél, ez azonban egy
buldognál teljesen természetes.
Testalkat:
A kutya testalkatát általában a
tenyésztés céljának megfelelően „alakítják”. Vannak kutyák, melyek feladata az,
hogy föld alatti járatokba bújjanak a zsákmány után. Ennek előfeltétele a gyors
mozgás és a kis test. Ilyenek pl. a terrierek. Léteznek persze közöttük nagyobb
testűek is, mint pl. a welsh terrier.
Egyes
kutyafajták sokkal jobban bírják a hosszú távú gyaloglást, akár futást is. Ők
nagyobb zsírtartalékokkal rendelkeznek. Ilyenek a szánhúzó kutyák, melyek
távolsági szállításra lettek kitenyésztve, hogy a világ leghidegebb területein
is képesek legyenek munkát végezni. Ezek a fajták nem a gyors futásra
termettek, hisz munkájuk lényege, hogy takarékoskodjanak energiájukkal és
kitartóan dolgozzanak hosszú távon is a zord körülmények között.
A
védelemre tenyésztett kutyák testfelépítése megint más. Inkább izmos, atletikus
alkatúak, képesek nagy sebesség elérésére is. Csontjaik emiatt egyenesek és
erősek, koponyájuk rendkívül masszív. Ide tartoznak pl. a rottweilerek,
dobermannok. Vannak közöttük robosztusabb fajták is, amelyek azonban meglepően
gyors futásra képesek, mint pl. a masztiffok.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése