Nemrégiben készült egy
közép-európai felmérés, miszerint hazánk a felelős kutyatartásban még nagyon
gyerekcipőben jár. Magyarországon még sok helyen a kutyákat láncon tartják és
mint „állatra”, nem pedig mint társra tekintenek. Nálunk nagyon sok a kóbor
állat, ami a felelőtlen tartásból és tenyésztésből adódik. Az emberek nagy
része még nincs tisztában a kutya tartási igényével, gondozásával. Nem tudja,
hogy ő is rendszeres állatorvosi ellenőrzésre szorul. Sokszor csak azért
vásárolunk kutyát, mert édes kis szőrgombóc, de azzal már nem számolunk, hogy a
kutyával foglalkozni kell, tanítani és természetesen ő sem marad mindig ilyen
kicsi. Napjainkban egyre többféle méretben kaphatunk kutyát, ezért nem
véletlen, hogy neves alkalmakra is kutyát ajándékozunk ismerőseinknek,
szeretteinknek, nem mérve fel előre, hogy ennek óriási súlya van.
Ha odafigyelünk és körültekintően
vásárolunk magunknak kedvencet, akkor nagyon sok örömben lesz részünk és a
velük való foglalkozás nem teher, hanem öröm forrása lesz.
Előnyök:
Számos előnnyel jár, ha valaki
kutyát tart. A kutya munkát végez, pl. mint
pásztorkutya, szánt húz, házat őriz, rokkant személyek, pl. vakok és siketek
támasza. A kutya csökkentheti a magányosság és depresszió érzését; társat,
testmozgást, érdekes, változatos életvitelt jelent, és igényli a gondoskodást.
A figyelem elterelésével csökkentheti a szorongást, biztonságérzetet és a
kapcsolat örömét nyújtja.
Kutatások bizonyítják, hogy a
kutya nagyon jó hatással van az emberre. Mind pszichológiai, mind pedig fizikai
értelemben. Csökkenti a magas vérnyomást és a koleszterinszintet. A kutyatartó
egészségi állapota jobb, mint eb nélküli társaiké, hisz a kutyával nap mint nap
sétát tesznek a friss levegőn. A tudósok megállapították, hogy a kutyatartók
kevesebbszer betegednek meg, súlyos betegségből pedig gyorsabban épülnek fel. A
kutya előre tudja jelezni bizonyos rohamok megjelenését pl. epilepszia. Így
gazdája már készülni tud rá vagy be tudja venni időben a gyógyszerét. A
kutyusok köztudottan csökkentik a stresszt és ezáltal erősítik az
immunrendszert. A gazdi lelki egészségét pedig segíti, hogy kutyusa révén más
gazdikkal is megismerkedik. Séta közben beszélget, ismerősöket szerez. Ez
különösen a magányos emberek számára előnyös. A kutya közvetítésével az ember
társasághoz jut. Sok idős ember, ha kutyát tart, tovább is élhet. Hisz hányszor
láttunk már idős nénit sétálni még idősebb kutyával, aki váltig állítja, hogy a
kutyusa tartja életben. Hisz ha ő nem lenne, ki etetné a kutyust, ki vigyázna
rá? Számos orvos is vallja, hogy egy idős ember sokkal több segítséget, támaszt
kaphat egy ebtől, mint amit bármely más embertől.
Hátrányok:
Nem ez a legjobb szó talán a
kutyatartás árnyoldalaira, hisz ha kutyatartáson törjük a fejünket, számolnunk
kell néhány kellemetlenséggel, ami természetesen szorosan együtt jár a
kutyatartással. Ilyen a rendszeres napi sétáltatás is. Ha kutyusunkat
rászoktattuk a megfelelő időbeosztásra, megtanulja, hogy a gazdi reggel mikor
ébred és mikor viszi őt sétálni. Ezt akkor is mindig a megszokott időben kell
tennünk, ha épp nem megyünk dolgozni, vagy hétvége van, vagy éppenséggel
szabadságon vagyunk. Kutyusunk a belső biológiai óráját hozzánk fogja
igazítani, ha mi lustálkodunk, akkor teljes mértékben a mi felelősségünk lesz,
ha kedvencünk a lakásba piszkít. Ilyenkor azonban hajlamosak vagyunk nem
magunkat, hanem a kutyát leszidni, ezzel teljesen összezavarva őt.
A rendszeres sétáknak
köszönhetően a lakásban tartott kutyák az utcai port, sarat, növényi részeket
behordják a lábukkal, szőrükkel a lakásba, így plusz takarítással is számolnunk
kell. Hiába vagyunk közterületen vagy
kifejezetten kutyáknak készített futtatóban, ebünk végtermékét össze kell
szednünk egy kis nejlonzacskóba és el kell dobni. És valljuk be nem szeretnénk,
ha kutyánk egy másik rendetlen gazdi kutyusa miatt betegedne meg. Mutassunk jó
példát, hátha többen követnek bennünket. Nem megfelelő elv az, hogy más sem
szedi össze kutyája után a piszkot. További „hátrány” szintén a mi felelősségünk.
Napjainkban arra törekszünk, hogy a kutya is mint minden más az életünkben a
kényelmünket szolgálja. Minél kisebb méretű az eb, annál könnyebb vele bánni.
Azonban a mesterséges szelekció sok örökletes genetikai betegség hordozója
lehet. Ezért mielőtt kutyát választunk feltétlenül érdeklődjünk az áhított
fajta egészségi állapota felől.
Ha nem figyelünk ebünk megfelelő
oltásaira és a rendszeres orvosi ellenőrzésre, akkor kutyusunk számos
kellemetlen, ránk is veszélyes és kutyánkra akár halálos betegséget is
összeszedhet.
És persze a kutyus viselkedése is
sokszor „hátránynak” minősül. Ha kertben tartjuk, akkor ne álmodjunk gyönyörű
virágos kertről vagy nagyon jól kerítsük el kedvencünk elől. Hisz ő mindent
letapos vagy kiás. Természetesen az ásás sem minden fajtára jellemző és nagyban
függ a kutyus saját személyiségétől is. És a nem megfelelő bánásmód is
okozhatja kedvencünknél ezt a nemkívánatos viselkedést. Azonban ha kotorék
kutyusunk van, akkor nála természetes lesz a kert körbeaknázása.
Kiskutyusunk szintén rombolhat
csak a lakáson belül. Megrágja kedvenc cipőinket, ruháinkat. Erről le tudjuk
szoktatni, hisz kis korban ez még nem a kutyus rossz természete miatt alakul
ki, hanem együtt jár a fogváltással, a beilleszkedési folyamatokkal az új családjába.
Mindent egybe vetve a kutya nagy
felelősség, mint minden más háziállat. Hisz tőlünk függnek. Mi alakítjuk
jellemüket, mi tudunk nekik boldog, egészséges és várhatóan hosszú életet
biztosítani. Ehhez azonban nagyon sok törődést és figyelmet igényelnek. Ezekkel
mind-mind számolnunk kell, ha kutyát szeretnénk, hisz ők nem csak addig lesznek
mellettünk, míg kicsik. Ott lesznek ha örülünk, ott lesznek ha bánatosak
vagyunk. Bújnak hozzánk akkor is, ha kiabálunk velük és hálásak minden egyes
szóért, amit nekik szánunk, akkor is ha azok épp nem dicsérő szavak. A kutya
hűségét azonban nem szabad kihasználni. Nem a mi pillanatnyi hangulatunkhoz
mérjük az irántuk érzett szeretetünket. Ők társak lesznek hosszú-hosszú éveken
át.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése