Angóra nyúl

Ez a fajta - mivel az angóra egy fajta, de ezen belül sok színváltozata létezik - is nagy valószínűséggel egy mutáció révén alakult ki, Ázsiában. Európában már a 15-16 sz-ban ismerték.  Legfontosabb bélyege az angorizmus. Mely más emlősnél is megtalálható. Az állat szőrzete folyamatosan nő, szemben a normál szőrhosszúságú nyulakéval. A gyapjú minőségét nem a genotípus, hanem a tépés módja határozza meg. Tépéskor az érett gyapjút eltávolítják és a szőrtüszőkben újabb szőrszálak fejlődnek. 

Arányos testformájú állatok, sok gyapjút termelnek, azonban szaporaságuk, tejtermelő képességük viszonylag gyenge. Élősúlyuk 2,5- 4,5 kg között mozog a változattól függően.

Több változatuk alakult ki.

Az angol változat lassúbb növekedésű, de finom gyapjút termel.

Angol agóra nyúl

A francia változat 4-5 kg élősúlyú. Az angol változatnál durvább gyapjút termel.

Francia agóra nyúl

A német változat nemesítésekor a tenyésztők növelték a testtömeget és a gyapjútermelést is. (az éves rekord 1800 g körüli). 

Német agóra nyúl

Ezen kívül még létezik, tatár angóra, mely éves átlagban 850g-os gyapjútermelésre képes.

A kirovi angóra az egyetlen lógó fülű angóra fajta.

Hazánkban tenyésztették ki a kék szemű angórát, de léteznek színes gyapjú nyulak is. Melyeknek textilipari jelentőségük nincs.

Gazdasági jelentősége:

A gyapjútermelésben a német és a francia változatnak van kiemelkedő jelentősége.  Reprodukciós és nevelési teljesítménye jóval elmarad a húsnyulakétól. Az embrionális veszteségek száma nagyon magas az állatnál.

Hazánkban  az 1990-es évek végére visszaesés jelentkezett mind a gyapjú ára, mind pedig a kereslet részéről is. Ennek oka lehet a nagy kínai export is. Azonban úgy vélik, hogy egy újabb gazdasági fellendülés az angórát ismét előtérbe hozná.

Napi súlygyarapodás: 25,3 g

Vágási kitermelés: 60,3 %