A minap állatorvoshoz vittem egy nyuszit és - mint a várótermekben szokás - beszédbe elegyedtem egy beteg macska gazdájával. Nem tudta mi baja lehet cicájának, csak fekszik, kedvetlen és nem eszik. Megkérdeztem, hogy lázas-e. Nem érzem lázasnak, - válaszolta a hölgy-, de arra a kérdésre, hogy megmérte-e lázát, nemmel válaszolt. Pedig ha megtette volna, az már több információt jelentene az orvos számára.
A legtöbb állat, így a macska is tiltakozik a végbélbe dugott lázmérő ellen, nem is könnyű feladat a művelet elvégzése. Lehetőleg kérjük családtag segítségét, de ha egyedül vagyunk is a legfontosabb, hogy biztonságosan rögzítsük az állatot. Lehet az állatot törölközőbe csavarni, hogy megkíméljük magunkat a karmolásoktól. A nyakszirtnél erősen megmarkolt cica farkának felhajtásával hozzáférünk a végbeléhez, melybe az előzőleg bekrémezett lázmérő - higanyos, vagy digitális - végét bevezetjük, és tartjuk a lázmérőn jelzett ideig.
Az egészséges macska testhőmérséklete 38,5-39,3 fok. Ha ennél néhány tizeddel többet mérünk, a cica lázas, vigyük állatorvoshoz.
Nem szabad a macskának humán lázcsillapítót, de semmilyen embernek való gyógyszert beadni, mert megmérgezhetjük állatunkat. Ahhoz, hogy ilyen esetben beavatkozhassunk, fel kell íratni az állatorvossal, és otthon tartalékolni a megfelelő tablettát.
A felírt tabletták beadása sem könnyű. A legegyszerűbb, ha a porrátört gyógyszert belekeverjük az állat kedvenc étkébe. Igen ám, de a macska nagyon finnyás lévén, különleges érzékkel kikerüli a gyógyszerrel összekutyult falatokat. Az állatorvos javallata ilyenkor, hogy az étekkel péppé gyúrt gyógyszert kenjük a pofácskájára vagy lábfejére, mert onnan le fogja nyalni, mintegy tisztogatásképpen.
Viszont így nem lehetünk biztosak abban, hogy a felírt gyógyszeradagot sikerült-e benyalatni a gyomrába. Próbálkozhatunk ostyába szórt porrá tört tablettával, melyet le kell nyomni a cica torkán. Ez viszonylag gyors és biztonságos módszer, csak újabban nem árulnak ostyát a patikákban. Így marad a drasztikus mód, hanyatt fektetem a cicát az ölemben, szétfeszítem a száját és a torkáig nyomom a lehetőleg felnegyedelt tablettát, majd a szája befogásával nyelésre kényszerítem. Természetesen azért jó, ha ilyenkor is figyelünk rá, ha nem sikerült jó mélyre helyeznünk a gyógyszerdarabot, előrekotorhatja és kiköpi. Persze előbb-utóbb ez a művelet rutinszerűvé válik a gazda számára.
Az apróbb, verekedésből származó sérüléseket el tudjuk látni otthon is, mely elsősorban fertőtlenítésből áll. Viszont ha komolyabb baleset érte cicánkat, gondoskodnunk kell arról, hogy biztonságosan vihessük őt a szállítókosárban az orvoshoz. A nagyon vérző sebet próbáljuk meg tamponálni és leszorítani. Végtagok sérülésére helyezzünk nyomókötést vattából és gézpólyából. Ha artériás vérzést tapasztalunk, gyorsan kell cselekednünk, de a lüktetően vérző seb felett szorítsuk el és kössük is be. Ügyeljünk arra, hogy minden vérzéscsillapító műveletünk közben cicánkat biztonságosan rögzítsük.
Ha eszméletvesztést tapasztalunk állatunknál, első dolgunk az legyen, hogy az idegen anyagot eltávolítsuk a szájából és húzzuk ki a nyelvét. Ugyanúgy kell eljárnunk, mint egy sérült embernél kell. Ha nem észlelünk légzést, oldalára fektetve próbálkozzunk mesterséges lélegeztetéssel. A mellkasára helyezett tenyerünkkel nyomjuk gyengéden percenként 8-10-szer.
Mindenesetre ilyen esetben azonnal riasszuk állatorvosunkat!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése