Az emberi nyelvben a macska által kiadott
egyedi hangot miaú hangutánzó szóval és változataival jelölik. Az európai nyelvekben
és a mandarin kínaiban is ezt a szót használják. A japán nyelv nyiú-t, a koreai jiong-ot, az arab maúa-t mond, a thai
pedig a meioú szót használja erre.
A hang változatai eltérő
jelentést hordoznak. Az állat más hangot használ a fájdalom kifejezésére,
figyelemfelhívásra és üdvözlésre is. Vagyis a macska nyávogása hanglejtéstől
függően különböző kedélyállapotot fejez ki.
A nyávogás általi kommunikáció gyakorisága egyénfüggő. Vannak egyedek, melyeknek nagyon sok a mondanivalójuk.
A nyávogás általi kommunikáció gyakorisága egyénfüggő. Vannak egyedek, melyeknek nagyon sok a mondanivalójuk.
Míg a kutyák 10 féle hangjelzést
ismernek, addig a macska 100-t is használ, mint őse a vadmacska is.
A kölyök hívóhangja magas,
idővel azonban mélyebbé válik. Az ivartalanított macskáé (különösen a hímeké) magasságban közelebb áll a kölykökéhez, mint a felnőttekéhez.
2002-ben a Cornell Egyetem
kutatói állapították meg, hogy a mélyebb és hosszabb hangok az állat
türelmetlenségét fejezik ki, pl.: mikor éhes és így követeli magának az ételt.
A macskák a zsákmány
megfigyelése közben csipogó hangot hallathatnak, illetve akkor is, ha a
közelben lévő ember Iránti érdeklődésüket fejezik ki. Ha ez a jelzés az
elérhetetlen zsákmánynak szól, akkor jelenthet fenyegetést is.
A viselkedéskutatók arra
jutottak, hogy ez a magatartás egy próba, ezzel az állat a vadászatot
gyakorolja. Ezt a tényt az is alátámasztja, hogy a hangképzés gyakran harapó
mozgással társul, mely ahhoz hasonló, amellyel a macska végez áldozatával.
A csiripelés egyik változata
üdvözlést is szolgál. Ezt a tigris is használja.
Az ember közelében élő macska
gyakrabban használ hangjelzést, mint a vadonban élők.
A vad felnőttek ritkán képeznek hangot,
mivel rejtőzködő életet élnek és a zaj felfedné őket, így ők inkább testbeszéd
és szagok útján kommunikálnak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése