A nyulak és a külvilág…

Nyulak szállítása

Retek sétál

Azok az állatok, melyek kiskoruktól kézhez vannak szoktatva, sokkal könnyebben felemelhetők, mint meg nem szelídített társaik. Az idősebb állatok nehezebben, olykor sehogyan sem szoktathatók kézhez. A fiatalok azonban minden további nélkül megtaníthatók. Kezdeti tiltakozásuk hamar átvált bizalommá, ha megfelelő feltételeket teremtünk nekik.


Soha ne emeljük fel az állatot fülénél fogva!!! Ez óriási fájdalommal és sérülésekkel járhat mind az állat, mind a gazdi számára.

Helyes felemelés: Bal kezünket tegyük a nyúl nyakszirtjére, jobb kézzel pedig, fogjuk meg a hátsó felét, hogy visszatartsuk (balkezesek fordítva). Jobb kezünket óvatosan csúsztassuk a teste alá, bal kézzel pedig, a mellső lábakat összefogva emeljük az állatot. Fontos, hogy emelés közben mindkét kezünkkel biztos fogást találjunk. Felemelés után karoljuk át, hogy biztonságot érezzen.
Sokan úgy emelik fel a nyuszit, mint a kisbabát szokás. Ez nem minden esetben kellemes az állat számára, de meg tudja szokni. Mindig igazodjunk a kedvencünk igényeihez, ha nem érzi jól magát az adott helyzetben, azt észre fogjuk venni, hisz ugrálni, fészkelődni fog.
A legfontosabb, hogy fájdalmat ne okozzunk neki. Ne rázzuk meg a felemelt nyuszit, ha épp szabadulni akar, ne emeljük a két lábánál fogva sem.

Nyúl helyes megfogása

Szállítás

Ha elutazunk hosszabb időre, nem kell kedvencünket rokonokra, szomszédokra bízni. Először is állapítsuk meg, hogy az új hely (nyaraló, hétvégi ház, szálloda) engedélyezi kisállat bevitelét, és ha igen, nyuszinknak mennyire megfelelő mindez.
Ha nyuszink otthon is szabadon van tartva, megfigyelhetjük, mennyire élvezni fogja az idegen környezetet. Persze legyünk körültekintőek. Vizsgáljuk meg, hogy a terület mennyire „szökésbiztos”. S ha tehetjük, utazás előtt feltétlenül oltassuk be, elsősorban myxomatózis ellen. Ez mindenképp szükséges, ha olyan területre kerül, ahol más nyulak is tartózkodnak.
Maga a szállítás nem okozhat gondot. Erre a célra tökéletesen megfelel egy macskaszállító láda. Ezt béleljük ki alommal. Biztosítsuk nyuszinknak az élelmet, s a lédús táplálékot (alma, sárgarépa). Ha hosszú útra készülünk, vigyük magunkkal az önitatót is. Ha ezeket betartjuk, kedvencünk nyugodtan és kiegyensúlyozottan fog utazni.

Sétáltatás 

Napjainkban igen sok állatkereskedésben kaphatók a különféle méretű pórázok. Törpenyúlnak (mérettől függően) a macska vagy a görénypóráz felel meg a legjobban. Napjainkban már kaphatók kifejezetten nyusziknak gyártott póráz is.
Mindenképpen olyat válasszunk, melynek hámja van, így a futkározás hevében nem fog az állat kibújni belőle. Mielőtt levinnénk először, otthon szoktassuk nyulunkat a pórázhoz. Erre két-három alkalom elegendő. Tehát otthon tegyük rá a póráz hám részét. Egy kicsit hagyjuk, hadd szaladgáljon ebben otthon. Magát, a póráz ráadását is meg kell szoknia az állatnak.
 Majd olyan helyre vigyük le, ahol viszonylag kevesebb a kutyasétáltató. Így nem ingereljük a kutyát, s a nyulat sem. S nem utolsó sorban a kutyaürülék is kevesebb. A sétáltatás mind a nyúlnak, mind a gazdinak élmény, bár kényelmes gazdiknak nem ajánlatos. A nyúl ugyanis nem fog a lábunk mellett szaladni, hirtelen irányt változtat, s a gazdi lába között szalad tovább a kiszemelt célpont felé. Ellenben határtalan élmény látni, hogyan reagál a kinti környezetre (ez főleg az állandóan ketrecben tartott, vagy tömblakásban tartott nyuszikra érvényes).

Welfare

Az állatok jóléte olyan állapot, amelyben megvalósul az állat fizikai és pszichológiai harmóniája környezetével. A jólét jele az egészség és a teljesen normális viselkedés. Mindkettő eléréséhez az életfolyamatok zavartalan, a fajra jellemző fejlődésére van szükség.
A jólét az állat számára a jó közérzet folytonosságát, állandóságát jelenti. A nyulaknak a természetes aktivitásra szükségük van, amely nagyban befolyásolja közérzetüket.
A welfare idegen szó, így teljes mértékben nem helyettesíthető a „jó közérzet” kifejezéssel, mivel az csak pillanatnyi állapotot tükröz. Ennek ellenére is célszerű a magyar kifejezés használata.


A jóllét mérésére kétféle tudományos megközelítés létezik. Az egyik Braun szerint az, hogy a biológiai működésekre kell figyelmet helyezni. Eszerint összehasonlítjuk a normális viselkedéssel az állat jelenlegi viselkedését. Itt azonban ismernünk kell, mi is az állat normális viselkedése és mi tartozik már az abnormális viselkedés tartományába. Az állat eltérő környezeti tényezőkre eltérő viselkedéssel reagál.


Abnormális viselkedés ellensúlyozására nagyon hatásos módszer a környezet gazdagítása. Ehhez azonban ismernünk kell az állat fajspecifikus szükségleteit. A társas viselkedést kielégíthetjük a csoportos tartással, vagy tükörrel. A rágás igényét szalma, széna vagy rágófa behelyezésével elégíthetjük ki. Az üregi nyúltól származó és a házinyúlban is fennmaradó rejtőzködési ösztönt búvóhelyek vagy polc behelyezésével elégíthetjük ki.

A másik megfogalmazás Duncan szerint az, hogy az állat közvetlen szubjektív élményeire helyezi a hangsúlyt. Ezek tudományos módszerekkel mérhetők. Ilyen például az egészség, elhullás, fiziológiai jelzők és a viselkedési jelzők.