A legfontosabb dolog, hogy NE pillanatnyi divat miatt vásároljunk ilyen vagy olyan pedigrés cicát. Aki csak ezért vesz meg egy bizonyos fajta cicát, mert a reklámok lépten-nyomon azt népszerűsítik – az nagy hibát követ el és sok esetben csalódni fog. De amióta világ a világ, a reklám, a divat mindig sok embert befolyásolt.
Valóban igaz az, hogy a cica az cica, és ebben nincs is sok különbség. De azért fajta és fajta között van. Mindenki egyéni ízlése és vágya szerint választ ilyen vagy olyan cica fajtát. Ebben nincs is semmi gond, azt hiszem.
Pontosan az Önök kitartó harcának és munkájának köszönhető a sziámi és thai macska közötti különbség megismertetése a nyilvánossággal.
Ez jeles bizonyítéka annak, hogy van jelentős különbség a két fajta között, akár külső megjelenésében, akár belső tulajdonságaiban. Tehát, ha valaki úgy érzi, hogy ő egy törzskönyves cicát választ, mert biztos akar lenni, hogy tulajdonságai miatt, pl. egy karthauzit szeretne egy burma helyett, és fordítva - akkor ezt megtehesse.
Sajnos, sokan a cica és kutyatenyésztést egy meggazdagodási lehetőségnek tekintik. Azt hiszik, hogy egy u. n. divatos cicapár megvétele után majd „dől” a pénz. Ezt - minden ellenkező híresztelés ellenére - biztosan tudom cáfolni.
Mint szaporító ideig-óráig, 1-2 alom eladásáig lehet hogy meg is térül a befektetés egy része, de ez után – valószínűen - kénytelen lesz rádöbbenni, hogy milyen felelősség, mennyi kiadás, mennyi idő és probléma adódik, adódhat.
A cicatenyésztés nagy felelősség, nagy kockázat és állandó tanulást igényel. Ezt csak alázattal és megszállottsággal lehet végezni, és talán ekkor, néha-néha a „siker” is bejön. (Viszont ez ad újabb erőt és kitartást a további munkához.)
Az un. „sikeres és becsületes” tenyésztő tudja csak hogy mennyi szeretet, áldozat, munka és izgalom, és csalódás jár ezzel a szép hobbival. Az igényes tenyésztő gondot fordít a cicák testi-lelki egészségi állapotára és cicák kiállítási sikereire is. A törzskönyves cicák eladási árában sok minden tevődik össze.
Mindenekelőtt el kell dönteni, hogy mit akar a leendő cicatulajdonos: kedvelni, szeretni, tenyészteni, vagy „almokat lehozni”?
Az én álláspontom szerint, aki tenyészteni akar, - az első és legfontosabb feladata: egy jó, új vérvonalú egészséges cicapár beszerzése. Aki tenyészteni szeretne, az a legszebbet, a legjobbat szeretné, a legjellemzőbb fajtatulajdonságokkal, garanciával. Ez már itt az elején kicsit nehézkes és nem olcsó mulatság, legyen az bármely fajtájú, divatos vagy úgymond nem divatos fajta. Fontos, hogy erre nagy hangsúlyt helyezzen, aki komolyan akarja tenyészteni cicáját. Itt jelentkezik az ár különbség, hogy tenyészteni kíván–e vele vagy sem. Ez is természetes, és normális dolog.
Persze hogy azaz ember is a legszebbet és legjobbat szeretné, aki csak „szeretni akarja cicáját”, de mégis érezni kell a két szándék közötti a különbséget. Aki „csak” kedvencnek szeretné, az is szép, és egészséges cicát kell, kapjon a pénzéért, de a tenyésztésre szánt egyedeknek mégis csak nagyobb felelősséggel kell képviselni az adott fajtára jellemző tulajdonságokat. Csak így lehet továbbhaladni, és fejlődni a tenyésztésben. A legkiugróbb tulajdonságokkal bíró egyedeket adjuk olyan kezekbe, akik szintén felvállalják ezt a csodaszép munkát, örömével, gondjaival együtt.
Aki nem szeretne tenyészteni, természetesen NE tenyésszen, de NE is szaporítson!! Nincs hozzá erkölcsi alapja, hogy a divat diktálása miatt „most befedeztetem minden lehetséges pillanatban és akkor mennyi pénzt kaphatok a Kicsikért?!”
Tévhit az is hogy egy lánycicának kell szülnie egyszer legalább!
Teljesen téves felfogás, NEM KELL szülnie. Ivartalanítani kell megfelelő időben, és ettől ugyanolyan boldog és kiegyensúlyozott cicalány és cicafiú marad, sőt még nyugodtabb is.
Kérdezzék meg az állatorvosokat, szerencsére most már ők is ezt az álláspontot képviselik, mert ezek már bizonyított tények.
A következő tényező, ami az árat befolyásolhatja a cica tartása, - gondolok itt az etetés, oltások, vértesztek, kiállítások, hirdetések költségeire. Ezek a tételek komoly kiadások egy komoly tenyészetben egy-egy cicára lebontva. (Annyira nem szeretem ilyen ”anyagiassá” tenni ezt az egész cicatémát, de szeretném a tévhiteket kicsit tisztázni. Ez munkálkodik bennem.)
Kiszámítottam, szinte tételesen a kiadásokat és őszintén mondom még engem is meglepett.
Viszonylag szolid számításaim szerint egy cicus évi költsége kb. 100ezer Ft. /konzervek, száraztáp, vitaminok, alom, oltások/. Ehhez még hozzá kell adni a kiállítások és hirdetések árait, ami min. 3-4 kiállítás és 2 hirdetést tartalmaz: 50-60 ezer Ft.
Ezek a költségek persze csak akkor reálisak, ha a cicánk makkegészséges és nincs plusz állatorvosi költség. Természetesen, ha kiscicák születnek, akkor minden költség még magasabb, de ezt már nem részletezném.
Ebből én csak az szeretném a leendő cicavásárlóknak bemutatni, hogy a cicatenyésztés egy csodálatos, de nagyon költséges hobbi. Ezért egy szép, egészséges, pedigrés kiscica ára nem kevés már Magyarországon sem. (Így van ez külföldön, sőt ott az árak a hazainak még többszörösei!!!!)
Persze, lehet nagyon olcsón is kiscicához jutni. Aki csak elleti cicamamát, aki nem akar, nem tud áldozni a cicára, aki csak úgy „gyártja” a cicákat, az – úgymond - learatja a mások babérjait, az tud olcsó maradni.
Aki pedig tud, és akar áldozni erre a szép hobbira, az a tenyésztő jogosan ragaszkodik hogy egy szép, egészséges cicáért igenis „normális” árat kapjon. A munka így sincs megfizetve, de ez talán nem is olyan fontos.
Felelősek vagyunk mindnyájan ezekért a kis állatokért.!
Felelősek vagyunk a fajták tisztaságának megőrzéséért.!
Felelősek vagyunk testi-lelki egészségükért!
Felelősek vagyunk, azért hogy cicáink csak szerető és becsületes emberekhez kerüljenek!
A divat változik a cicáink nem, - velünk maradnak, velünk élnek 12-15 évig is. Csak felelősséggel és nagy odafigyeléssel válasszanak és vegyenek cicát.
Minden szélsőség GYANÚS!
Üdvözlettel egy karthauzi tenyésztő: Benkőné Kovács Zsuzsa
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése